2010. május 20., csütörtök

Meglepő kedvenc - káposzta evör!


Azzal kezdeném, étel- fénykép sajnos nincs, mert mire eszméltem, elfogyott az utolsó falatig. Ilyenkor, tavasz végén lehet kapni az új káposztát. Még világoszöld, zsengék a levelei és egészében véve is nyálcsordító látvány. Persze szegény káposzta valamiért a zöldség-készlet "muszáj" és/vagy "nemszeretem" polcán szerepel - szerintem méltatlanul. Az én családom is így kezdte a hozzáállást, de miután bemutattam nekik pár variációt a káposztára, ma már majdnem minden héten elhangzik egy káposztás kérés. Most az egyik nagy kedvencet, az édes káposztafőzeléket szeretném bemutatni. Bármilyen életkorú káposztából elkészíthető, de új káposztából a legfinomabb, mert így a legfrissebb az íze.

Stáblista:

egy nagy fej fejeskáposzta
2 közepes fej vöröshagyma
két evőkanál cukor
kevés só
bors, kömény
2 evőkanál oliva
2dl tej
2 csapott evőkanál liszt
2 evőkanál 20% ecet - vagy ennek megfelelő higításban másféle ecet.

Nyitány:
a tejben csomómentesen elkeverjük a lisztet és félretesszük.

Első felvonás:
a káposztát készítjük elő. Egy akkora lábasban, amiben el fog férni a felaprított káposzta, felteszünk forralni vizet, ízesítjük az ecettel, sóval, kevés cukorral. Amikor lobogva forr, beletesszük a felvágott káposztát és újraforráskor elzárjuk alatta a gázt, (levesszük a villanyplatniról), és lefedjük.

Második felvonás:
Választunk még egy, a káposztamennyiséggel kompatibilis méretű edényt, a vöröshagymákat meghámozzuk és olyan kis kockákra vágjuk, amilyen kicsi csak tehetségünkből telik. Az olivára tesszük, megsózzuk és elkezdjük pirítani. Az első, bíztató sercegéskor megszórjuk a 2 kanál cukorral, kevés vizet teszünk alá és keverés nélkül hagyjuk a hagymát karamellizálódni. Ha kezd szépen barnulni, rászórjuk a borsot, őrölt köményt, majd szűrőkanállal átszedjük rá a káposztát és jól összekeverjük, kicsit pirítjuk. Ráöntjük a lisztes tejet, összeforraljuk addig, amíg besűrűsödik.

Finálé:
Fogyasszuk egészséggel! :D:D:D

0 comments:

Megjegyzés küldése